2011. május 29., vasárnap

Dal a tűzpiros virágról



"Bolyongunk , mint levegőben a szelek, mint égen a csillagok, anélkül , hogy tudomást szereznénk egymásról. Száz meg száz mellett elmegyünk, egy pillantást sem vetve reájuk, míg a sors egyszer csak elénk veti választottját. S mint a villám villanása, a szem a szembe néz. És érezzük abban a pillanatban, hogy egymáshoz tartozunk, és vonzzuk egymást , mint mágnes a vasat .Jöjjön most már a boldogság vagy boldogtalanság."

                                                                                                    (J.Linnankoski)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése